A munkabérből történő letiltás szabályai

A munkavállaló nettó munkabére az ő hozzájárulása nélkül csak végrehajtói határozat  alapján terhelhető. Végrehajtói határozat lehet bírósági vagy közigazgatási határozat pl. gyermektartás, szabálysértési bírság, köztartozás esetén.  

Sajnálatos módon igen gyakori, hogy egy-egy munkavállalóra több letiltás is érkezik a végrehajtó irodáktól.

A letiltás szabályait a 1994. évi LIII törvény tartalmazza. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatónak kötelessége a végrehajtói határozat alapján a letiltást foganatosítani. Ha a munkáltató elmulasztja a levonást, készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben a le nem vont rész erejéig.

A végrehajtótól érkező határozat átvételét követő munkanapon a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a letiltásról. Erre gyakorlati megoldás, hogy a munkavállaló  aláírja a határozatot, ráírja a dátumot, valamint azt, hogy „tudomásul vette” a letiltás tényét. A munkáltatónak 8 napon belül vissza kell küldenie a végrehajtó részére az igazolást a letiltás foganatosításáról, több letiltás esetén a letiltás foganatosításának várható időpontjáról.

Ha a letiltás foganatosításának akadálya van, erről a munkáltató köteles tájékoztatni a végrehajtót.

A letiltás érvényesítése

A letiltás alapja a nettó munkabér. A levonások tekintetében munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott, és amit személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség terhel. A béren kívüli juttatások nem képezhetik a levonás alapját.

A letiltásnak nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásként (ideértve a táppénzt, gyermekápolási táppénzt, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat) kifizetett összeg, kivéve akkor, ha a letiltás jogcíme a gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. Ebben az esetben ugyanis az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás legfeljebb 33%-a letiltható.

A letiltás mértéke

A letiltás mértéke maximum a nettó munkabér 33%-a, tartásdíj esetén 50%-a, illetőleg több letiltás esetén szintén 50%-a. Több letiltás esetén a sorrend a következő:

• gyermektartásdíj,
• jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
• munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
• büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő   
• követelés (a polgári jogi igény kivételével),
• adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
• egyéb követelés,
• a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság

Fontos azonban arra odafigyelnünk, hogy a nettó munkabér legalább a mindenkori öregségi nyugdíj minimumösszegének (28.500,- Ft) épségben tartásával terhelhető a letiltás összegével. Ez a mentesség nem áll fenn gyermektartásdíj végrehajtása esetén.

Abban az esetben – s ez a tapasztalatok alapján kevésbé ismert -, ha a munkavállaló nettó munkabére meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj minimumösszegének ötszörösét, akkor a letiltást ezen összeg felett foganatosíthatjuk. Vagyis az e feletti nettó összeg teljes egésze letiltandó.

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles feltűntetni az igazoláson a munkavállaló tartási és/vagy letiltási kötelezettségét jogcím, mérték, ügyiratszám megjelölésével.

A munkáltató ezen túlmenően köteles értesíteni a végrehajtót, hogy nem tudja tovább folytatni a letiltást a munkaviszony megszűnése miatt.

Abban az esetben, ha nincs pontos információnk a letiltásról – pl. az előző munkáltató hiányos adattartalommal szerepeltette a tartozást az igazoláson -, egyeztetni szükséges a végrehajtóval. A végrehajtó felveszi a kapcsolatot a végrehajtást kérővel, nyilatkoztatja a fennálló tartozásról. Addig a munkabér 33%-át a munkáltató letétként kezeli.

A pénz- és hitelintézetek letiltás céljából történő megkereséseinek abban az esetben sem köteles a munkáltató eleget tenni, ha a hitelszerződés megkötésekor a munkavállaló hozzájárult a levonáshoz (a hitelösszeg törlesztő részletének nem fizetése esetén). Csak a végrehajtási határozat alapján van levonási kötelezettsége a munkáltatónak.