Egyéni vállalkozást indítana? Ezeket kell átgondolnia

Sokakat érdekel a legegyszerűbb vállalkozási forma, bár a vállalkozási tevékenységet több formában lehet végezni.  Ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbbet, annak adózási választási lehetőségeit, előre át kell gondolnunk néhány dolgot:

• milyen tevékenységet vagy tevékenységeket fogunk végezni
• termékekkel fogunk kereskedni vagy szolgáltatást fogunk nyújtani, ez befolyásolja az adózási módot is, például kata, eva
• mekkora nagyságrendű bevételre számítunk (ami befolyásolja az áfaalanyiságot)
• ki lesz a vevőnk, ami szintén befolyásolja az áfaalanyiságot
• a tevékenységgel kapcsolatban mennyi adminisztrációval történik, és azok elszámolása kapcsán milyen költségünk lesz
• lesznek-e alkalmazottaink.

A vállalkozási tevékenység egyik legfontosabb eleme, hogy a bevételeinkről számlát (illetve nyugtát) szükséges adnunk, amihez adószám szükséges.

Magyarországon főszabály szerint két fő vállalkozási forma létezik, az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozás.

A társas vállalkozások közül a betéti társaság (bt.) és a korlátolt felelősségi társaság (kft.) a legnépszerűbb, előbbi tőke-kötöttség nélküli, utóbbihoz minimum 3 millió forint törzstőke biztosítása szükséges. Az előbbinél csak a tulajdonos lehet az ügyvezető, utóbbinál bárki, aki nincs eltiltás alatt.

Nézzük meg a kérdést, az egyéni vállalkozást.

Egyéni vállalkozó bármely belföldi természetes személy lehet, aki állandó lakhellyel rendelkezik és valamilyen okból nincs kizárva az egyéni vállalkozás jogából. Az egyéni vállalkozó fő szabályként vállalkozói igazolványt kap, de nem kötelező ezt kiváltani, amelyet a kormányablaknál, vagy az ügyfélkapunál megszerezett elektronikus bejelentkezést követően ügyfélkapun keresztül intézhető.

Aki egyéni vállalkozásba kezd, azt vállalja, hogy haszonszerzés céljából rendszeres gazdasági tevékenységet végez saját nevében és kockázatára. Az egyéni vállalkozó teljes magánvagyonával is felel a vállalkozásáért, ami némi kockázatot is hordoz magában.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele a tevékenység bejelentése, de nem szükséges az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének az ügyfélkapus elérhetőség létrehozása után kezdhetünk neki, azt elektronikus úton tudjuk intézni.

Az egyéni vállalkozói igazolvány közokirat, amely hitelesen igazolja a kiállítás napján érvényes – az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő – adatokat. Amikor kiváltjuk már néhány kérdésre válaszolni kell, ÖVTJ (önálló vállalkozási tevékenységi jegyzék), adózási mód, biztosítás, áfaalanyiság, bár van, ami ezt követően is megváltoztatható, de miért ne válasszunk jól.

Ez után számtalan bejelentési kötelezettségünk van.

Így be kell jelentkeznünk az adóhatósághoz, a területileg illetékes önkormányzathoz a helyi iparűzési adó miatt, és regisztrálnunk kell a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, ahol a regisztrációs díj 5000 forint, ez (ami a fizetési kötelezettséget érinti) évente ismétlődik.

Felmerülhet még a bankszámlanyitási kötelezettség, ami az áfaalanyisághoz kapcsolódik, ha áfaalanyok vagyunk, akkor kötelező. Ezeket általánosságban 15 napon belül kell teljesítenünk. Telephelyünkön, székhelyünkön feltüntetni adóalanyiságunkat feltétlen szükséges, ennek elmaradása kellemetlenségeket, ellenőrzéseket, adószám felfüggesztés lehetőségét eredményezheti.

Amennyiben valaki megkapta az engedélyt a tevékenység indítására,  szinte azonnal kell számolni és fizetni a járulékokat, függetlenül attól, hogy megkezdte-e a tevékenységét, volt-e bevétele, a tárgyhónapot követő hónapban.

Alapvetően csak abban az esetben mentesül valaki a járulékok fizetése alól, ha van máshol bejelentett legalább heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, más cégben vállalkozó, vagy hallgatói jogviszonya van, illetve nyugdíjas, ezekben az esetben csak  a tényleges jövedelem kivét az, ami járulékalapot képező jövedelem, és ez után kell adókat és járulékokat fizetnie.

Ha valaki főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül, akkor legalább a minimálbér (havi 111 ezer forint) után szükséges megfizetnie a járulékokat, illetve – középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén –a garantált bérminimum összege (129 ezer forint) után. A járulékok mértéke 18,5 százalék, emellett kell fizetni a minimálbér 112,5 százaléka után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. Ha az egyéni vállalkozó a minimálbért vagy garantált bérminimumot nem veszi fel „fizetésként”, akkor nem kell megfizetnie a 15 százalékos személyi jövedelemadót.

A járulékok bizony havi lebontásban elég tetemes összeget tesznek ki, ugyanakkor ha helyiséget bérel, a bérleti díj, a rezsiköltség, a könyvelő alkalmazása mind havi rendszeres kiadást jelent.

 
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenységei folytatásában (közreműködés alatt értjük a konkrét szakmai alap-tevékenységen kívül a vállalkozás megszervezését, irányítását is, könyvelést stb.). Az egyéni vállalkozó akár több telephelyen, többféle tevékenységi területen, létszámkorlátozás nélkül tevékenykedhet. Ha viszont a vállalkozó bármely tevékenysége engedélyhez kötött, akkor legalább egy olyan személynek kell közreműködnie a vállalkozásban, aki az adott tevékenységhez megfelelő képesítéssel rendelkezik. Ezt ellenőrzik is, különösen jelentős az ellenőrzések száma, mióta az engedély kiváltás elektronikus úton történik.

Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat alkalmazottat, szakmunkás tanulót, egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmi munkavállalókat (természetesen az idevonatkozó szabályokat betartásával), megbízási szerződéssel bárkit, így akár a családtagot is. A családtag a bejelentés és a jogviszony elbírálásban nem különbözik más személyektől a társadalombiztosítási szabályok alapján.

Az egyik legnagyobb előnye az egyéni vállalkozásnak, hogy bármikor szüneteltethető, ingyen létrehozható, ingyen megszüntethető. Tehát amikor úgy látjuk, hogy huzamosabb ideig nem tudunk a vállalkozással foglalkozni, vagy a szezonalitás miatt nem várható bevétel, akkor nagyon egyszerűen lehet szüneteltetni. A szüneteltetést a hatóságokhoz be kell jelenteni, szintén elektronikus úton, annak időtartama 1 hónap és 5 év között lehetséges, ez alatti időszakban nincs járulékfizetés, de költségek sem számolhatóak el. Viszont bármikor újra indítható, a fenntartása, ha nincs kötelező járulék, egyszerű és költségmentes.

Az adókat jellemzően a bevétel, a jövedelem arányában kell megfizetni.

Ez alól két adóalanyiság a kivétel. Az egyik az eva, az egyszerűsített vállalkozói adó, ahol a forgalom után fizetünk, amely választásának 2 adóévi működés a feltétele. A másik a kata, aminek a lényege az adóalany bizonyos forgalom maximumhoz (évi 6 millió forint / havi 500 ezer forinthoz) szerez jogosultságot a kisadózó közreműködése utáni havi (25/50/75 ezer forint) adóalanyonként eltérő havi tételes adó megfizetésével. Az évi 6 millió forint feletti bevétel után további 40 százalék adófizetés van. Itt a nevében is benne van, hogy tételes adó, azaz nem jövedelemarányos. Az áfá esetében éves szinten lehet 6 millió forint bevétel, ami esetében lehet alanyi mentes, amit az időszak napjainak számával arányosítani kell, ha nem egészéves a működés. A választásnak, a benntartózkodásnak és a kikerülésnek is vannak feltételei, amelyek lehetnek önként vállalt, vagy kényszerből is.

A bevétel bizonylatolása tekintetében az áfatörvény 159. §-a mondja meg, mikor kell számlát adni, leegyszerűsítve, adóalany és adóalany között mindig, értékhatáron felül (900 eFt) nem adóalany esetében is, illetve ha a vevő kéri, ha egyik sem, akkor nyugtát kell kiállítani.

(adozona.hu)