A munkáltatók különféle képzésekhez támogatást nyújthatnak munkavállalóiknak. Tanulmányi szerződést azonban csak abban az esetben lehet kötni a dolgozókkal, ha nem a munkáltató kötelezi őket a tanulmány elvégzésére. Bírósági ítéletekben foglaltakat idézve, illetve a munka törvénykönyvének vonatkozó passzusaira hivatkozva részletezzük a tanulmányi szerződés megkötésére vonatkozó tudnivalókat.

A munkáltató által előírt kötelező képzésekre egy sor jogszabályi korlát érvényesül. Ezek alapvetően abból erednek, hogy a képzést a munkaidő részének tekintjük, mivel arra a munkáltató utasítási joga alapján, kötelező jelleggel kerül sor. A tanulmányi szerződés azonban teljesen más, alapvetően polgári jogi műfaj. Tanulmányi szerződést csak munkaviszony fennállása esetén lehet érvényesen kötni. Amennyiben a felek ezt megelőzően kötnek hasonló tartalmú megállapodást, akkor arra a Ptk. szabályait kell alkalmazni, s  vitatni sem munkaügyi jogvita keretében lehet.

A felek sok mindent bevállalhatnak
A felek írásbeli megállapodásában a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig, hogy a tanulmányokat folytatja, valamint meghatározott ideig nem szünteti meg felmondással a munkaviszonyát.

A tanulmány fogalmát a bírói gyakorlat is tágan értelmezi. Tanulmányi szerződés ugyanis köthető iskolai rendszerű, vagy azon kívüli képzésre is. A felek a megállapodásukban ezen túlmenően gyakorlat megszerzésére, illetve külföldi tanulmányok folytatására is szerződhetnek (EBH2001.568.). A támogatás pedig lehet költségviselés (tanulmány, szállás, utazás) vagy akár távolléti díj fizetése is.

A távolléti díj mértékében szintén a felek megállapodása irányadó (BH1998.301.), azaz annak mértéke lehet a törvényben meghatározott, annál több vagy akár alacsonyabb is. A megállapodásban a munkáltató bevállalhatja azt is, hogy a tanulmányok elvégzését követően a munkavállalót meghatározott munkakörben foglalkoztatja tovább. Ezt ugyanakkor csak abban az esetben érdemes szerződésbe foglalni, ha a munkáltató tényleg komolyan gondolja, hiszen számon kérhető lesz rajta.

A hatályos munka törvénykönyve (Mt.) kötbér kikötését is lehetővé teszi. A Ptk. 6:186. paragrafusa szerint a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. A Ptk. 6:187. paragrafusa alapján ugyanakkor a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Ekkor tehát a kötbér az egyéb követelések érvényesítését helyettesíti.

Korlátok
Amennyiben a képzés, tanulmány elvégzésére a munkavállalót a munkáltató kötelezi, arra érvényesen tanulmányi szerződés nem köthető. Az Mt. 229. paragrafus (2) bekezdésének (b) pontja vonatkozásában a Kúria azt is kimondta, hogy amennyiben a tanulmány elvégzése később válik a munkakör betöltésének a feltételévé, a tanulmányi szerződés megszűnik (EBH2013.M.13.).

Nem köthető továbbá tanulmányi szerződés a törvény vagy kollektív szerződés alapján járó kedvezmény biztosítására sem (Mt. 229. § (2) bekezdés (a) pontja). További korlátként érvényesül, hogy a felek megállapodásában 5 évnél hosszabb munkavállalói felmondási tilalom nem köthető ki. Amennyiben erre mégis sor kerülne, úgy ez az 5 évet meghaladóan érvénytelennek minősül. Az időtartamnak egyebekben a támogatás mértékéhez kell igazodnia.

Ekkor, és így lehet a kötelezettségektől szabadulni
A munkavállaló az Mt. 229. paragrafusának (5) bekezdése alapján mentesül a kötelezettsége alól, amennyiben a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. Ilyennek minősül például az, ha a munkáltató a tanulmányok végzéséhez vagy a vizsgákra való felkészüléshez szükséges időt nem biztosítja (BH2009.191., EBH2010.2168.), kötelezettségvállalása ellenére a magasabb beosztást nem teszi elérhetővé (BH1994.346.), vagy amennyiben a támogatást nem nyújtja.

A munkáltató akkor állhat el a szerződéstől, és a támogatást akkor követelheti vissza az Mt. 229. paragrafusának (6) bekezdése alapján, amennyiben a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le. Szerződésszegésnek minősülhet, ha a munkavállaló a tanulmányokat nem vagy nem megfelelő eredménnyel abszolválja, vagy ha a vállalt felmondási tilalom ellenére a munkaviszonyát felmondással megszünteti.

Szerződésszegés esetén nem csupán a tanulmányi költségek, hanem a távolléti díj is visszakövetelhetővé válik. Fontos tudni, hogy a megfizetett járulékok visszakövetelésére azonban a munkáltató munkavállalói szerződésszegés esetén sem jogosult (BH1991.132.).

A tanulmányi szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. A munkavállaló esetében ilyen lehet váratlan családi körülmény vagy betegség előfordulása (BH1991.492.), a munkáltató esetében pedig az anyagi helyzetének jelentős romlása (BH1999.86.).

A munkavállaló felmondása esetén a munkáltató a nyújtott támogatást visszakövetelheti akkor is, ha a felmondás jogszerű volt. A munkáltató a támogatást arányosan követelheti vissza, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét töltötte le. A munkáltató felmondása esetén a támogatás ugyanakkor nem követelhető vissza. Abban az esetben sem követelhető egyebekben vissza támogatás, amennyiben azt a munkáltató tanulmányi szerződés nélkül biztosította (BH2001.195., BH1991.295.).

Így érvényesíthetőek az igények

A tanulmányi szerződésből eredő igény munkajogi jogvita keretében érvényesíthető. A munkáltató az Mt. 285. paragrafusának (2) bekezdése szerint a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét nem meghaladó igényét fizetési felszólítás útján is érvényesítheti. Tekintettel arra, hogy az Mt. csupán a munkaviszonyból eredő károk megtérítéséről rendelkezik, a felek káraikat a Ptk. szabályai alapján követelhetik.

(adozona)